Nikolett odakiáltott Dávidnak fájdalommal teli hangon:
– Itt az idő! Elfolyt a magzatvizem!
– Akkor viszlek máris a kórházba!
Dávid odaszaladt Nikoletthez, kisegítette a szobából, és beültette az autóba. Keze remegett, miközben a feleségét figyelte. Féltette őt. Gyorsan vezetett, és hamar odaértek a kórházhoz.Nikolett pontosan követte az orvos utasításait. Dávid szorosan fogta a kezét. Az utolsó nagy fájás és nyomás után meghallották a baba sírását. Az újszülöttet azonnal a hasára tették. Már annyira várták ezt a pillanatot. Dávid odahajolt Nikoletthez.
– Te egy hős vagy, Drágám! – mosolygott.
Együtt örültek a kis csodájuknak, gyermeküknek.
