A Szív Karácsonya

Ó, Karácsony, szent ünnep, édes szeretet,

Meghittség ölel át családi perceket.

Mosoly ül arcokon, gyermeki kacaj zeng,

Szívünkben melegség, mindenhol szeretet.

Karácsonyfa csillog, a díszek fénylenek,

Mint csillagok, hintik ránk a szent angyalok.

Gyertya lángja lobban, kandalló tüze ég,

Melegsége ölel át karácsony estjén.

Mézeskalács, fahéj, édes illatok szállnak,

Áldást hintenek ránk fentről az angyalok.

Az asztal körül ül a szeretett család,

Boldogan ragyog minden arc, minden szempár.

Ó, Karácsony, maradj itt, nemcsak e percben,

Lobbanj, mint gyertyafény, szívünk mélyén csendben.

Mint csillogó dísz a fán, szépen ragyogjon,

Érezzük, hogy szívünkben van szent Karácsony.

Mit jelent nekem a karácsony?...

A fenyőfa, mézeskalács édes illatát,

A csillogó gyermekszemek ragyogását,

A házat az emberek szíve is melegíti,

A szeretet mindenki szívét megbékíti.

Kint nagy pelyhekben hull a hó,

Bent a kandalló ontja a meleget,

A karácsonyfa csillog, villog, pompázik,

Alatta a sok szép ajándék várakozik.

Szenteste mindenki szeret, ölel és könnyezik,

Az emberek szívébe angyal költözik,

Mindenki a szívét kinyitja egy kicsit,

A szeretet angyala a házakba beköltözik.