Szeretem hallgatni a csendet,
Hiszen olyan mint az éjszaka,
takaróként simul az alvó tájra,
mely álmokat sző a nagyvilágra.
Szeretem hallgatni a csendet,
Mely olykor élesebb lehet,
mint a leghevesebb szavak,
Melyek a szívből fakadnak.
Szeretem hallgatni a csendet,
mert olyan, mint a friss hó,
Befedi a tájat a némaságával,
Nyugalmat áraszt a varázsával.
Szeretem hallgatni a csendet,
Ahol a szavak nem kiabálnak,
Hanem a lélek mély csendjében,
Megnyugvásra, békére találnak.
