Hála a Testemért

Míg nem fájt a testem, nem értettem,

Észre sem vettem, hogy létezik nekem.

De most, hogy már érzem, hálás vagyok érte,

Nélküle nem lennék, mindezt át sem élhetném.

Két kezemre büszke vagyok nagyon,

Általuk érezhetek, formálhatok, simogathatok.

Gyermekeimet ölelhetem, kezeimmel védhetem,

Lábaimnak is hálás vagyok, hűséges társaim,

Utamon velem tartanak, s velem haladnak,

bármerre, ahová éppen vágyom.

Két szememmel látom a világ csodáit,

A színek kavalkádját, a természet álmát.

Láthatom szeretteim mosolyát, szemük csillogását,

Szívembe zárva minden örömét és boldogságát.

Két fülemmel hallom a dallamot,

mely táncra perdít, egy-egy szép napon.

Nem csak a természet édes hangját,

hanem azt a szót is, hogy

„Édesanyám!” e szót, mely szívemet dobogtató.

Testemben dobog a szívem, élet ritmusom,

Neki köszönhetem, hogy e világot járhatom.

Minden dobbanását hálával fogadom,

S a Földi létemben köszönettel tartozom.

Hála

 

Hűvös nyári estén Elena egy Los Angeles-i padon ült, könnyekkel a szemében szorongatva kéziratát. Elveszítette mindenét: munkáját, otthonát, reményét. Hajléktalan lett. Minden kiadó visszautasította könyvét, és már nem tudta, merre tovább.Egy jól öltözött férfi sétált arra, meglátta Elenát, és megállt:

– Segíthetek valamiben? – kérdezte együttérzéssel.

Elena némán átnyújtotta neki a kéziratot. A férfi rápillantott, majd elmosolyodott:

– Kiadónál dolgozom. Holnap ilyenkor találkozunk itt újra.

Elena reménykedve bólintott. Az éjszakát reménnyel töltötte. Másnap a férfi visszatért, szemében csillogott az izgatottság:

– A könyve csodálatos! Szerkesztés alatt van. Bejönne velem a kiadóhoz?Elena könnyes szemekkel suttogta:

– Igen! Hálásan köszönöm – és megölelte a férfit.Szívét átjárta a hála. Vannak még csodák!

Hála

Miguel a tengerparton sétált, csillagok ragyogtak az égen. Mély szomorúság volt a szívében. Az élete romokban volt. Se munkája, se párja semmije nem maradt. Mi értelme az életének? Kérdezte magától. Nem akart élni tovább. Egyszer csak egy férfi ott termett mellette. Észre sem vette.

– Jó estét! – köszönt a férfi.

– Jó estét! – köszönt Miguel.

– Szeretnék átadni egy üzenetet Önnek! Anna azt üzeni, légy hálás azért, amit megtapasztaltál. Különleges vagy.

Mire felfogta az üzenetet, a férfi eltűnt. Senkit nem ismert, akit Annának hívtak, csak az anyukáját, aki a mennyekben volt. Édesanyja mondogatta neki: „Különleges vagy Miguel" Felnézett az égre, és a szemei könnybe lábadtak.

Gyöngyszemek IX.

 

Vajon mi az, ami előrevisz a jobb élet elérésében? Kinek mit jelent a jobb élet? Ez mindenkinek más, egyénektől eltérő. Elárulom, kedves olvasó. A lelkesedés az, ami a szívből jön, és nem az elméből. Ez az, ami előre visz, amivel elérheted a céljaidat. Ha lelkesedéssel csinálod a dolgodat, és ezt a lelkesedést meg is tartod, akkor a céljaidat el tudod érni. Lelkesedés nélkül nem lehet, mert az a szívből jövő finom energia, ami hasonló érzés, mint az öröm. A lelkesedés az egyik része, darabja annak, aki Te valójában Vagy, és az otthona a szív. Szívvel kellene élni, de a legtöbb esetben az elme győz. Mindig az irányít minket. Hiszen mindennel tele van az elme, olyan dolgokkal, amik gátolnak abban, hogy a szívünkre hallgassunk. A szívet elnyomjuk, ha kiabál, ha szeretné, hogy ezt vagy azt ne tedd, meg sem halljuk például: én nem érek rá, nincs időm, nekem nem ezt tanították, mindig van egy „De”, amit az elme előhoz, hogy ne változtass, hogy ne a szívedre figyelj. Ezek a kifogások. A szívednél senki, a Te Vagyokodnál senki sem tudja jobban, mire van szükséged. A születésünktől fogva betáplált dolgok az elménkbe irányítanak mindaddig, amíg fel nem ismerjük őket. Ez pedig csak akkor sikerülhet, ha magunkra szánunk időt, figyelünk magunkra. Ezt csak Te teheted meg, senki más. Kezdd el, dönts. Lélegezz, naponta többször, mélyeket, lazulj el, kezdd el. Mondj hálát mindennap azért, amiben részesültél. Mindig van valami jó is egy napban. Én mindennap hálát mondok esténként. Ami még fontos, az az, hogy mosolyogj. Nagy Ölelés Aurora Amelia Joplin.

Hálás vagyok

 

Hálás vagyok az életért,

a sok kedves emlékért,

A boldogságos percekért,

Gyermekeim mosolyáért.

Hálás vagyok édesanyámnak,

Szerető gondoskodásának,

Aggódó, oltalmazó karjainak,

Sokatmondó bölcs szavainak.

Hálás vagyok magamnak,

A sokféle tapasztalásnak,

Életem rögös útját megjártam,

bölcsességként visszanézett rám.

Nem bánok semmit sem, mit átéltem,

Okkal történtek meg életemben,

Így lehettem az, ki most vagyok,

Szeretetből s hálából adhatok.

Volt, hogy sütött a Nap az életemben,

Sokat volt sötét is az ég felettem,

Volt, hogy mély gödörbe kerültem,

Könnyeimet letöröltem, hittel tovább léptem.

Ha gyermekeim szemébe néztem,

Erőm megnőttek énnékem,

Angyalok fogták a két kezem,

Utamon kísértek szüntelen.

Hálás is vagyok mindeneknek,

Hisz szeretet nélkül élni nem lehet,

Szeretet az, mi életben tart,

Mindent és mindenkit összetart.

Gyöngyszemek VIII.

 Szeretnék nektek pár gondolatot átadni a kritizálás hatásairól. Nagyon nehéz a jelenlegi világban pozitívnak maradni. Mindenhonnan bombáznak bennünket a negatív dolgok. Írtam az egyik írásomban, hogy az emberek nem mosolyognak, legtöbben panaszkodnak, szomorúak. A mosolynak hatalmas nagy ereje van. Sajnos, keveset mosolyognak az emberek. Pedig a mosoly a lélek mosolya. Biztosan sokan megtapasztaltátok, hogy piszkálnak benneteket, és rosszakat állítanak rólatok. Ezzel szerintem mindenki találkozik, találkozott az életében. A kritizálás, ha valakit kritizálunk, mindegy, hogy csak gondolatban, vagy ki is mondjuk azt, és függetlenül attól, megvan-e abban az egyénben az a hiba, vagy nincs, saját magunkra irányítjuk - vonzzuk azt, amit kigondoltunk, vagy kritizáltunk abban a személyben. Ezzel azt üzenjük az univerzumnak, vagy nevezzük sorsnak, ki minek szeretné, hogy nyitott vagyok erre a dologra, és ilyen akarok lenni. Megnyilvánul az életünkben, bennünk. Azzal, ha kritizálunk valakit, őt nem befolyásoljuk, a gondolatunkkal, kijelentésünkkel, csak önmagukat. Olyanná válunk, mint amit- akit kritizálunk. Nagyon elgondolkodtató, hogy mit gondolunk, és mit jelentünk ki. Bizony visszafordul ránk. Bölcsen kell kijelentenünk dolgokat. Fontosnak tartottam ezt leírni nektek, mert sokan nem tudják, milyen hatalmas ereje van a ki nem mondott szavaknak, és a kimondottaknak egyaránt. Az vagy, amit gondolsz magadról, ez egy bölcs mondat. Örülj minden pillanatban. Tudom, nehéz, de meg lehet próbálni. Sokkal könnyebb panaszkodni, hiszen azt szoktuk meg. Sajnos a megszokás az, ami sokszor visszatart minket attól, hogy merjünk változtatni. Megszoktuk, hogy mindennap bosszankodunk, hogy rosszul bánnak velünk, annyira megszoktuk, hogy elfogadjuk, és elgyengülünk. Úgy érezzük, nincs elég erőnk már változtatni. Magam is átéltem és ismerem, mennyire nehéz. Viszont, ha felismerjük, azután képesek leszünk lépni. Igen, fel kell ismerni. Szeretném újból megemlíteni mennyire ajánlom, hogy légy hálás mindennap. Mindennap egy ajándék, azért, mert élsz, mert sok mindent láttál, minden pillanatért hálásak lehetünk. Nyisd meg a szíved a hála érzésére. Mindenkinek van, amiért aznap hálás lehet. Lélegezz esténként, lazulj el, szánj időt önmagadra. Ha te nem figyelsz magadra, és nem kezded el szeretni magad, senki nem teszi meg helyetted. Először minden változás bent, benned kezdődik, utána nyilvánul meg kint. Esténként elalvás előtt ajánlom figyelmetekbe a Gyógyító Álom rövid kis írásomat, mely egy gyönyörű helyre visz el, ahol el tudsz lazulni. Nagy ölelés Aurora Amelia Joplin.

Gyöngyszemek V.

Az elmúlt napokban a változtatás fontosságába éreztem bele. Erről szeretném veletek megosztani tapasztalataimat, és meglátásaimat.

A változás fontosságát megtanultam sok nehézség árán, mert bizony, sokszor elestem, és felálltam. Beszéltem nektek az önszeretetről, önismeretről, és még sokat fogom fejtegetni ezt a témát, hiszen ennek megtanulása a boldog élet titka. Ha megtanulsz szeretni, te magad szeretetté válni, akkor mindent megtanultál. A béke kulcsfontosságú, e béke nélkül nincs boldogság. Próbáld magad körülvenni olyan emberekkel, akiknek felcsillan a szemük, ha meglátnak. Megfigyeltem, sokan nem mernek szépeket, kedveset mondani másoknak, hiszen ez pedig egy öröm, ez nem szégyen. Ha adsz magadból, viszont kapsz. Lehet, pár órán belül, lehet, egy hét múlva, vagy később, de visszakapod valamikor. Ha önmagad vagy, akkor hiteles vagy. Azt ajánlom, és fogom is, hogy próbálj magadra figyelni, időt szánni. Ez az első lépés. Néha nagyon nehéz lecsendesíteni az elmét, de sikerül, csak légy türelmes magadhoz. Hirtelen ürességet érzel, ne ijedj meg, ez nem rossz, csak elment a sok kusza gondolat. Békét érzel, ami álmosságként jelenik meg. A te belső békéd, el is aludhatsz. Sikeresen ellazultál, ezáltal gyógyul a lelked és a tested. Nagyon jó már, ha ezt végig csinálod. Önmagadat ellazítod, az elmédet lecsendesíted. Légy türelmes, megérkezik hozzád minden áldás, amit megérdemelsz. Sokszor türelmetlenek vagyunk, azonnal akarjuk a változást. A hála az, ami szintén része kell, hogy legyen a mindennapjaidnak. Légy hálás azért, hogy élsz, azért, hogy látsz, érzel, hogy szerethetsz, érezheted az illatokat, stb. Írj le pár dolgot amiért hálás vagy mindennap. Meglátod, ha kitartó vagy, és átjárja a szívedet a hála érzése, megváltozik körülötted az élet. Kitartás szükséges. A változás megtörténik, és önmagunkkal kezdődik. Emlékeztetlek, napi tizenöt perc lazulás, hála érzése, és leírása, légy kedves, és mondj kedveset másoknak, adj önmagadból, és persze mosolyogj. Kívánom, hogy éld át a békét, és sikeresen lazulj el, és a hála járja át a szívedet. Folytatás következik...