A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyertyák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyertyák. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. december 21., szombat

Adventi gyertyák üzenete


Első gyertya, a hitnek lángja,
halkan ég egy csendes hála.
Az ígéretet hozza elénk,
melyben Isten szól: mindig remélj!

Második gyertya, a remény fénye,
szívünk titkos, mély regénye.
Hogy minden sötét egyszer elmúlik,
és új hajnal bontja szívünk reményét.

Harmadik gyertya, az öröm szava,
rózsaszín lángja szív vigasza.
Karácsony közel, ujjongj, lélek,
örvendezz annak, mi elér téged!

Negyedik gyertya, a szeretet lángja,
szíveket fonja be imájába.
Ez hozza a békét, csendet, csodát,
s nyitja a Mennyek kapuját.

Mind a négy gyertya most együtt lobog,
hitet, reményt, örömöt ad, s ragyog.
Szeretet fénye a sötétet űzi,
világunk lelkét karácsonyra fűzi.

2024. december 12., csütörtök

Az Ég a Földdel összeér

(A képet mesterséges intelligencia készítette.)

A karácsonyfa csendben áll, mint halkan szőtt álom,
öleli körbe a szoba melegét,
gyertyák könnye csordul lassan,
s fényük ragyogtatja a fenyő zöld színét.
A család, mint körbefont imádság,
szavak nélkül zengi a szeretet dalát,
szívük húrján játszik az ünnep,
míg mögöttük angyalok őrzik a ház nyugalmát.
Az angyalok szárnya halk sóhaj,
szemükben csillagok puha világa,
láthatatlan áldásként állnak mögöttük,
s velük együtt álmodik a ház ma.
Jézuska léptei szélcsendként lebbenek,
nem érkezik, hisz mindig ott volt,
ajándéka a csend, a béke, a hit,
a karácsony maga – szívünkbe írt dala.
A szeretet olyan, mint a hó,
mely mindent befed, mindent újraír,
karácsony éje: egyetlen pillanat,
ahol az ég a földdel összeér.

2024. szeptember 13., péntek

Örök Dallam




Zoltán szomorúan emlékezett vissza, amikor Bea csillogó szemeit látta, miközben egy gyönyörű dallamot hegedült neki egy szép nyári estén. Az a dallam örökre összekapcsolta őket. Egy szál vörös rózsát adott Beának, mert első látásra beleszeretett. Ma már a hegedű csendben porosodik, nem szólal meg többé a szeretet dallama. Bea a mennyekben pihen, és Zoltán minden héten egy vörös rózsát helyez el a sírján, nem a kezébe adja. A gyertyát sem romantikus alkalmakra gyújtja, hanem a sírja mellett ülve, egy szál rózsával emlékezik rá. Minden lángban ott rejlik az örök szeretet fájdalma.