Gyöngyszemek XI.

A csend hatalmáról írok ma Nektek.

Rájöttem, mennyire fontos, és milyen nagy kincs a csend. A csendben van minden. A csend maga a csoda. A csendben található az ösztönös megérzés. A bölcsesség a szívben van, az okosság a fejben. A bölcsesség okosság nélküli tudás. A bölcsesség minden emberben benne van, csak nem tud hozzáférni, nem tud megnyílni neki. Vajon miért nem tudnak hozzáférni? Azért, mert hiányzik az életünkből a legfontosabb. Mi is lehet az? Az a Csend.

Minden nagy dolog a csendben születik meg, ha magunkba figyelünk. Sajnos, a mai világ tele van zajjal. A csendre mindenkinek szüksége lenne. Ha csak rohanással, kapkodással telik el minden napunk, minden perc ki van töltve valami teendővel, előbb utóbb széthullik az ember élete. Lebetegszünk mind lelkileg, mind fizikailag. A test jelez, szinte kiabál, de a mai világban olyan elvárások vannak, amiket teljesíteni kell a megélhetés miatt. Nagyon nehéz szülőnek lenni, az anyának, amellett, hogy a családot ellátja otthon, még dolgoznia is kell. Annyi mindenre kell figyelnie, hogy a nap végére elfáradva, kimerülve éri az este. Nem egyszerű, de meg kell próbálni mindenkinek valahogy egy kis énidőt magára szánni. A mostani világban ez nagyon fontos. A mai kultúrából hiányzik a csend. A mindenkinek rendelkezésére álló csend szabadon áramlik. A természet az, ahol a csendet a legjobban megtalálhatjuk.Ha eldöntjük, hogy foglalkozunk önmagunkkal, akkor az életünk szépen úgy alakul. Minden hozzánk igazodik. Természetesen időt igényel, de megtörténik. A természetben való időtöltés az egyik legnagyszerűbb, a csendet élvezhetjük, és újra feltöltődhetünk energiával. Segít mind a lelki, mind a fizikai gyógyulásban. Minden írásomban elmondom, ha kevés idő áll a rendelkezésre, akkor elég napi tizenöt perc elvonulás a családtól, lélegzés és már történik is a feltöltődés. A Gyógyító Álom írásomat ajánlom az ellazulás, és önszeretet eléréséhez. Este elalvás előtt nagyon hatásos tud lenni. Vagy egy séta a természetben. A természet maga a csoda. Remélem, ismét tudtam a leírt gondolataimmal segíteni, és sikerül valamit a napi szinten beiktatni, hogy jobban érezd magad kedves olvasó. Nagy ölelés: Aurora Amelia Joplin.

 

 

Gyógyító Álom

 

Gyöngyszemek VIII.

 Szeretnék nektek pár gondolatot átadni a kritizálás hatásairól. Nagyon nehéz a jelenlegi világban pozitívnak maradni. Mindenhonnan bombáznak bennünket a negatív dolgok. Írtam az egyik írásomban, hogy az emberek nem mosolyognak, legtöbben panaszkodnak, szomorúak. A mosolynak hatalmas nagy ereje van. Sajnos, keveset mosolyognak az emberek. Pedig a mosoly a lélek mosolya. Biztosan sokan megtapasztaltátok, hogy piszkálnak benneteket, és rosszakat állítanak rólatok. Ezzel szerintem mindenki találkozik, találkozott az életében. A kritizálás, ha valakit kritizálunk, mindegy, hogy csak gondolatban, vagy ki is mondjuk azt, és függetlenül attól, megvan-e abban az egyénben az a hiba, vagy nincs, saját magunkra irányítjuk - vonzzuk azt, amit kigondoltunk, vagy kritizáltunk abban a személyben. Ezzel azt üzenjük az univerzumnak, vagy nevezzük sorsnak, ki minek szeretné, hogy nyitott vagyok erre a dologra, és ilyen akarok lenni. Megnyilvánul az életünkben, bennünk. Azzal, ha kritizálunk valakit, őt nem befolyásoljuk, a gondolatunkkal, kijelentésünkkel, csak önmagukat. Olyanná válunk, mint amit- akit kritizálunk. Nagyon elgondolkodtató, hogy mit gondolunk, és mit jelentünk ki. Bizony visszafordul ránk. Bölcsen kell kijelentenünk dolgokat. Fontosnak tartottam ezt leírni nektek, mert sokan nem tudják, milyen hatalmas ereje van a ki nem mondott szavaknak, és a kimondottaknak egyaránt. Az vagy, amit gondolsz magadról, ez egy bölcs mondat. Örülj minden pillanatban. Tudom, nehéz, de meg lehet próbálni. Sokkal könnyebb panaszkodni, hiszen azt szoktuk meg. Sajnos a megszokás az, ami sokszor visszatart minket attól, hogy merjünk változtatni. Megszoktuk, hogy mindennap bosszankodunk, hogy rosszul bánnak velünk, annyira megszoktuk, hogy elfogadjuk, és elgyengülünk. Úgy érezzük, nincs elég erőnk már változtatni. Magam is átéltem és ismerem, mennyire nehéz. Viszont, ha felismerjük, azután képesek leszünk lépni. Igen, fel kell ismerni. Szeretném újból megemlíteni mennyire ajánlom, hogy légy hálás mindennap. Mindennap egy ajándék, azért, mert élsz, mert sok mindent láttál, minden pillanatért hálásak lehetünk. Nyisd meg a szíved a hála érzésére. Mindenkinek van, amiért aznap hálás lehet. Lélegezz esténként, lazulj el, szánj időt önmagadra. Ha te nem figyelsz magadra, és nem kezded el szeretni magad, senki nem teszi meg helyetted. Először minden változás bent, benned kezdődik, utána nyilvánul meg kint. Esténként elalvás előtt ajánlom figyelmetekbe a Gyógyító Álom rövid kis írásomat, mely egy gyönyörű helyre visz el, ahol el tudsz lazulni. Nagy ölelés Aurora Amelia Joplin.

Gyógyító álom

 

Létezik egy gyönyörű hely, egy világ, ahol álmomban jártam. Mikor megérkeztem, a talpam alatt puha, vörös, rózsaszín, fehér, sárga, rózsaszirmokat éreztem. Felnéztem az égre, a Hold mosolygott rám, a csillagokból apró fénycseppek szálltak le a Földre, és ragyogtak a fűszálakon. A fák levelei fénylettek, csodás zöld színben ragyogtak. Én sétáltam a puha szirmokon, egy hosszú út volt előttem. Körülöttem színes pillangók repdestek, és végig jöttek velem az úton. A levegőben a nyugalom, béke áradt szét, mely átjárta az egész lényemet. Az illatok varázsa, ami a virágokból szállt fel, apró fényként cikázott mindenhol, mámorítóan finom virág kompozíció együttes illataként szívtam magamba. Madarak dallamát vitte az enyhe szellő szerteszét. A lélekemelő csicsergés a szívemet átjárta. Leültem egy fa tövébe. A hátamat a egy fának támasztottam, és gyönyörködtem a látványban, ami a szemeim elé tárult. Ez egy csoda világ volt! Elképzelni sem tudtam eddig, hogy létezik ilyen. Ahol mindenütt(!) szépség van mindenhol, ahol a nyugalom, béke jár át mindent, ahol a pillangók a karomra szállnak, és a madarak nekem énekelnek. A Hold mosolyog rám, a csillagok apró fénycseppeket szórnak rám, amik a szeretet cseppjeiként érintettek meg. Behunytam a szememet, és élveztem, ellazultam, hagytam magamba áradni ezeket a csodálatos energiákat. Hiszen ez lelki és fizikai gyógyulásomat szolgálta. Egyedül voltam, nem láttam senkit. Elindultam, és megillatoztam a virágokat, megsimogattam a fák leveleit. Kinyújtottam a kezemet, és egy fénycsepp éppen a tenyerembe szállt esett. A bőrömön keresztül éreztem, ahogy a szeretet beáramlik a testembe. Mennyei érzés járt át. Tudtam, ez a világ a gyógyító világom, ahová bármikor eljöhetek, ha szükségem van rá. Hálásan megköszöntem mindennek, hogy élvezhettem az ittlétet, és gyógyították a lelkem, és testem testem-lelkem. Eljött az idő felébredni hogy felébredjek, de előtte minden érzést és gondolatot a szívembe és elmémbe helyeztem , hogy emlékezzek erre a csodára. Kinyitottam a szemem, és mosolyogva ébredtem.