Bennem a művészet felülkerekedett.
Írok, festek, dolgozom,
Családomról gondoskodom.
Nem születtem költőnek,
Szívemből jönnek elő a szavak.
Festeni sem tanultam,
Egyszer csak neki fogtam.
Kétkezi munkásként éltem,
Művészi világ lett életem.
Festek szép világokat,
Megírom az álmokat.
Főzök, mosok, takarítok,
Közben sokat álmodozom.
A művészet bennem szunnyadt,
Most szívemből előbukkant.
Megélem e szépséget,
Környezetem nem érti ezt.
Hisz ők soha nem élték meg,
Furcsa világ ez nekik,
Szerelem nélkül nem létezik.
Szerelem a betűk iránt,
Minden ecsetvonás vallomás.
Érdekes az életutam,
Nyugalomban, csendesen halad.
Megtaláltam a szerelmet,
Szívemnek ez így kellett.
Talán lesz, ki értékeli,
S szeretettel megköszöni.
