Első gyertya, a hitnek lángja,
halkan ég egy csendes hála.
Az ígéretet hozza elénk,
melyben Isten szól: mindig remélj!
Második gyertya, a remény fénye,
szívünk titkos, mély regénye.
Hogy minden sötét egyszer elmúlik,
és új hajnal bontja szívünk reményét.
Harmadik gyertya, az öröm szava,
rózsaszín lángja szív vigasza.
Karácsony közel, ujjongj, lélek,
örvendezz annak, mi elér téged!
Negyedik gyertya, a szeretet lángja,
szíveket fonja be imájába.
Ez hozza a békét, csendet, csodát,
s nyitja a Mennyek kapuját.
Mind a négy gyertya most együtt lobog,
hitet, reményt, örömöt ad, s ragyog.
Szeretet fénye a sötétet űzi,
világunk lelkét karácsonyra fűzi.