Kísért a múlt

A nyári éjszaka csendje idilli volt, a csillagok fényesen ragyogtak az égen. Mike és Anne szorosan egymáshoz bújtak a tábortűz mellett, élvezve a lángok melegét. A lángok halk ropogása betöltötte a csendet, de Mike minden neszre feszülten figyelt. A hűvös szellő végigfutott a nyakán, ahogy eluralkodott rajta a félelem. Titkokkal volt terhes a múltja, és ha Anne megtudná, örökre elveszítené. Fiatalkorában a maffia hálójába került, és álnéven bujkál. Csak idő kérdése volt, mikor találják meg. Ekkor, a hátuk mögött, megroppant egy ág. A maffia már figyelte őket.

Tűz

Maya egy szalvétát tett a vérző ujjaira, és gyorsan kirohant az étteremből.

Michael utána sietett.

– Maya kérlek várj! – kiáltotta Michael.

Maya megállt, és könnyező szemekkel kérdezte:

– Miért?

– Nagyon szeretlek! – mondta Michael.

Közelebb lépett Mayához, arcát a két kezébe tette, és a szenvedély tüzével meg csókolta.

– Drága Maya! Nem akarom, hogy végig nézd ahogy meghalok. Beteg vagyok. Azt akarom úgy maradjak meg az emlékezetedben, ahogy most vagyok. Ezt akartam elmondani a vacsora alatt. – mondta Michael.

Maya meglepődve hallgatta. Már mindent értett. Magához húzta Michaelt és azt mondta:

– Drágám! Imádlak! Ezt együtt fogjuk végig csinálni! Melletted leszek az utolsó percig.

Vigyázz rám

Anna a tengerparton a langyos homokban ül, kezében egy toll és papír.

Édesanyjának írja a levelét melyben ez áll:„Anya, mikor kicsi voltam mindig vigyáztál rám. Öleltél, szerettél, oltalmaztál. Annyira hiányzol, kérlek vigyázz rám! Távol vagyok tőled, de érzem a szereted, de hiányoznak biztató szavaid. Össze vagyok zavarodva, oly nehéz a nagy világban egyedül, ilyen messze tőled. Nem vagy itt, nem hallom amikor azt mondod nekem: Kislányom, bízz magadban! Menni fog, kialakul minden! Ügyes vagy! Az ölelésed mindig erőt adott.

Szeretlek Anya!”

A könnycseppekkel átitatott levelét összegyűrte, és az előtte lévő tűzbe dobta.

Tekintet

 

Forró nyári nap volt, Jessica a strandon napozott, ellazulva feküdt a napozóágyon. Apró, pici bikiniben, formás testét barnította. Jeges üdítőt kortyolgatott. Gondolta, lehűti magát, és csobban egyet a vízben. El is indult, amikor hirtelen, a semmiből, előtte állt egy férfi. Meglepődött. Egymásra néztek, a tekintetük találkozott, és akkor Ámor nyila a szívébe hatolt. Az a tekintet, az égszínkék szemek beszippantották Jessicát. A férfi elnézést kért, hogy megijesztette. Végignézett a lányon, a tekintete megakadt a formás testen, és Jessica hosszú hullámos haján.

- Meghívhatom egy italra? – kérdezte a férfi.

- Igen, elfogadom a meghívást. -válaszolta Jessica.

Így kezdődött, és harminc év múlva, ugyanott ugyanúgy elmerültek egymás tekintetében, szerelmesen.

Dobbanás

Emma boldog párkapcsolatban élt, vagyis azt hitte. Átlagos arcú csinos nő volt. Párja, Zsolt elébe állt és azt mondta:

– Emma, a párkapcsolatunknak vége! Megismertem valakit, és beleszerettem, és babát vár. 

– Ki az a Nő? Ismerem? - kérdezte Emma. 

– Nem. - mondta Zsolt. 

Emma hazaköltözött szüleihez. Sokat sírdogált. Egy nap a barátnőjével elment a városnapokra. Felvette a legszebb ruháját. Éppen a barátnőjével koktélt vettek, amikor hátulról valaki megfogta a vállát. Megfordult, Viktor, a tinédzserkori szerelme állt előtte. 15 éve nem látta. Végignézett rajta, és tudta rögtön, ő az igazi, mert a szíve akkorát dobbant, hogy lehet, még Viktor is hallotta.

Álom

Ella úgy döntött, egy görbe estét csinál magának. Még lehet, talál valakit, aki egy kicsit kényezteti ma este. Egy kis rúzs, feszülő ruha, melleket kiemelte, magassarkú cipő és indulás. Belépett a bárba, feltűnő öltözéke, sminkje magára vonzotta a tekinteteket. Leült és kért egy koktélt. Hopp, már ott is volt mellette egy jóképű férfi. Beszélgettek. Még egy koktél, még egy… se kép semmi… Zúgó, fájó fejjel kinyitotta a szemét, szédült. Szétnéz, ruhái szanaszét a földön, ő meztelen, oldalra néz, és: Ó, egy kopasz, kövér férfi alszik mellette az egyik oldalon, a másik oldalon egy nő. Szemeit gyorsan becsukta. Inkább álmodom tovább…