Gondolatom messze száll,
Nem állítja meg semmi tán.
Valahol a múltban jár.
Az emlékeimben nincs távolság...
Gondolatom, a távolság oly kevés,
De szívemben a remény még él.
Mint híd, mi fényből épül fel,
S összeköt mindennel és mindenkivel.
Itt van előttem minden,
Mégis oly távol van tőlem.
Túl gyorsan rohan előre minden.
S marad egy megkopott emlékben.
Távol vannak tőlem, hiányuk oly nagy,
De a szeretetemmel a távolságot átírtam.
Szeretteim bárhol, bármerre élnek,
Tudom, hogy hozzám újra hazatérnek.
