Nem vallásokban keresem őt,
nem szavakban, nem könyvek lapjain.
Szívemben él – ott, ahol néha csend van,
néha bánat, de ő gyógyít –
láthatatlanul, halkan, belülről.
Jesua – számomra nem más,
mint a tiszta, feltétel nélküli szeretet.
Aki nem ítélt – csak megértett.
Nem parancsolt – csak megölelt.
Nem uralkodott – hanem szolgált,
fénnyel, szeretettel, emberséggel.
Ő a fény, ami maga a szeretet,
az erő, ami nem rombol, hanem épít.
A húsvét számomra emlékezés:
arra, hogy a szeretet mindig él,
a gyógyulás halk, és szívből fakad.
És hogy ő – mindig velünk van.
Most is szeret,
és fényét csendesen ránk szórja
csendben – örökre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése