(A képet a mesterséges intelligencia.)
Meghittség ölel, lágyan ringat,
fényből font álom szívemig hat.
Lelkemben csend van, égi dallam,
Szárnyalok ott, hol nincsen határ,
hol az ég is tiszta ölelésre vár.
Felhők között fénycsóvák játszanak,
s a szellő is gyengéden simogat.
Nem tart vissza semmi már,
csak a szeretet, mi örökké vár.
Láthatatlan hídon lépek át,
hol a lélek otthonra talál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése