2025. január 16., csütörtök

Méltóságban


(A képet mesterséges intelligencia készítette)

Bennem él a csend, mely nem törik meg,
Mint szilárd szikla, mi nem omlik meg.
Én vagyok az, aki nem hajol meg,
Mert méltóságom sosem hagy el.
Nem számít, mit mondanak mások,
Lelkem szabad, s nem kötnek rácsok.
Egy lélek, mi tiszta, s szárnyalni akar;
A világ csak árnyék, mi néha takar.
Nem keresek dicsőséget, fényt,
Nem hajolok, még ha a sors kemény.
Erőm, bátorságom bennem van elrejtve,
Mint láng, mi lobog, hisz életre van keltve.
Nem a külső számít, hanem a fény,
Mely szívemből árad, tisztán, őszintén.
Ez a fény nem halványul soha,
Mely csillog a végtelen éj honán.
Az idő múlik, de bennem él,
A csend, mi elmondja, mit szívem remél.
Méltóságom nem csupán szavak,
Hanem az, mi emel, méltón szeretettel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése