(A képet mesterséges intelligencia készítette.)
A karácsonyfa csendben áll, mint halkan szőtt álom,
öleli körbe a szoba melegét,
gyertyák könnye csordul lassan,
A család, mint körbefont imádság,
szavak nélkül zengi a szeretet dalát,
szívük húrján játszik az ünnep,
míg mögöttük angyalok őrzik a ház nyugalmát.
Az angyalok szárnya halk sóhaj,
szemükben csillagok puha világa,
láthatatlan áldásként állnak mögöttük,
s velük együtt álmodik a ház ma.
Jézuska léptei szélcsendként lebbenek,
nem érkezik, hisz mindig ott volt,
ajándéka a csend, a béke, a hit,
a karácsony maga – szívünkbe írt dala.
A szeretet olyan, mint a hó,
mely mindent befed, mindent újraír,
karácsony éje: egyetlen pillanat,
ahol az ég a földdel összeér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése