A nap minden reggel felkel,
Lágy sugarait árasztja szét mindenkire,
Elvárásai nincsenek, mindenkit szeret egyszerre.
Elvártam, hogy szeressenek és rám figyeljenek,
Rájöttem, ez nem így működik, hisz ők is emberek.
Adom önmagam, figyelek, szeretek ezerrel,
Viszont már bölcsen látom, élem az életem őszülő fejemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése