Kinyitom a boldogság ajtaját,
Mely oly régóta váratja magát,
A kulcsot sokáig kerestem,
Azt hittem, örökre elveszítettem.
Az ajtó hívogat, szinte szólít,
Gyere, gyere mire vársz?
Jobb neked a boldogtalanság?
Vártam rád, akár egy örökkévalóság.
A kulcs a szívemből született,
Mindig is ott lakott,
Nem tudtam róla,
A bánat jól beburkolta.
A bánatot kilakoltattam,
A kulcsot megláthattam,
A boldogság -ajtót kinyitottam,
A saját boldog világomba bejutottam.
A boldogságot magamba szívtam,
Az ajtót nyitva hagytam,
A szívemben ott lakik,
Az életem örökre megváltozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése